Merthogy Lézer Jankó azt állította.
Ami nyilván része a FIDESZ bankellenes retorikai nyomulásának. De ezt a posztot nem azért írtam, hogy pártunk és kormányunk prominenseinek a szavahihetőségét kétségbe vonjam, vagy éppen igazoljam. Hanem arról van szó, hogy a legnagyobb magyar(-országi) bank feje (és általában: a bankok vezetői) tartozik/tartoznak-e felelősséggel az általa vezetett cég munkatársainak tevékenységéért, és ha igen, mekkora ennek a mértéke, más szóval: mire terjed ki és mire nem a felelőssége. Például, hogy folytat-e tisztességtelen üzleti tevékenységet a bank. És akkor már nem csak devizahitelekről van szó, hanem elméletileg bármi más "pénzügyi termékről" is.
Mert ugye az uzsora, lényegét tekintve, tisztességtelen üzleti tevékenység.
Uzsora például - a köznapi beszédben - az aránytalanul magas kamatot jelenti. Akkor első ránézésre Csányi és a többiek kőkemény uzsorások, mert a forinthitelek után olyan magas kamatot kértek/kérnek, hogy sok ügyfélnek megérte (megéri?) inkább a bizonytalan kimenetelű devizahitelt felvenni. De ez nem a kereskedelmi bankok, hanem az MNB bűne: ők állították túl magasra a kamatlábat (azt nem tudom, hogy Surányi vajon jobban teljesített-e ebben az ügyben).
De vannak az uzsorának sokkal kifinomultabb módszerei is. Tudja a B. Olvasó, hogyan működik a lakásmaffia? Anyagilag szorult helyzetben levők közműtartozásait kifizetik, csak cserébe aláíratnak velük valami papírt, amelyen az illető lemond a lakása tulajdonjogáról... Hát most kérem, kommenteljen ide az a lakásmaffia-áldozat, aki tövirül-hegyire végigolvasta amit aláirattak vele!
Kérem, hogy kommenteljenek azok is, akik a devzahitel-szerződés első elolvasása után rögtön vágták, hogy itt bizony változó kamatlábra történik a buli! És hogy a kamatláb alakulásába bizonyos kockázati felárak is belejátszhatnak. És mindezek tudatában, a kockázatok tudatos vállalása mellett írták alá a papírokat.
Hozzá téve, hogy a változó kamatláb a lakossági hitelezésben eddig nemigen volt gyakorlat, azaz a hiteligénylők hány százaléka lehetett olyan vájtagyú, hogy számítson erre a fejleményre is?
A tisztességes üzleti magatartás feltételezné, hogy az ügyfeleket a számításba jöhető kockázatoktról tájékoztassák, ha már egyszer a bank fenntartja magának a bizonyos feltételek és keretek közötti kamatemelés jogát, jó esetben magában a szerződésben kikötve, rosszabb esetben valami üzletszabályzatban eldugva. (Az is megérne egy misét, hogy az érintettek mekkora része tud egyáltalán az üzletszabályzatok létéről és mibenlétéről.)
Tehát kérem azok kommentjeit is, akik aláírás előtt elolvashatták, vagy nem olvashatták el a devizaalapú hitelszerződésüket; akik elolvasták és rögtön meg is értették, vagy nem értették mi is van benne igazán.
Úgy vélem, hogy nem maga a termék a hibás (hiszen az X forintösszegű, Y futamidejű devizahitel törlesztőrészlete még ma is kisebb a hasonló paraméterű forinthitelénél), hanem hogy ezt a terméket is lehet tisztességesen vagy tisztességtelenül forgalmazni.
Ja, és olyan esetekről még nem is szólottam, amikor az autószalonban mondják meg az embernek, hogy csak devizaalapú kölcsönnel tudnak szolgálni...
Ha majd elég sok komment összegyűlik, akkor lehet kiértékelni, hogy a bankok a devizahitel-ügyekben mennyire tanúsítanak tisztességes üzleti magatartást, és akkor lehet megmondani, hogy Csányi és bankártársai tényleg uzsorásnak nevezhetők-e.
