Különleges év ez a mostani. 1956 + 56 = ?
Igen, az 56-os forradalom 56. évfordulóját ünnepeljük 2012. október 23-dikán..
Mindez mintha azt sugalmazná, hogy ideje egy újabb forradalomnak. Bár nem vagyok, és honfitársaink többsége bizonyára nem számmisztikahívő, vannak gyanús jelek, amiből akár egy forradalom is kikövetkezhetne.
Nem a konvencionális megmozdulásokra, úm. tüntetésekre, és más népgyűlésekre gondolok, ilyenek már az emúttkétévben, az emúttnyócévben, sőt az emútthúszévben is bőven valának, mégse történt semmi változás, a mindenkori hatalom csak röhögött a markába.
De néhány napja történt egy földfoglalási akció, melyen a törvényes jogukból mutyieszközökkel kiebrudalt gazdák foglalták el a - állítólag protekciós módon kijelölt - bérlő földjét.
Persze, ez még nem forradalom, főleg így önmagában nemigen lehet eredményes. A tiltakozók most fölszántják a földet, talán majd tavasszal vetnek is bele valamit. Aztán jönnek a biztonságiak / rendőrök, körülzárják a területet, és akkor ki fog aratni? Kitalálható...
De kiindulhat ebből egy forradalom, és mielőtt belemennék hogy hogyan, kifejteném, hogy egyáltalán van-e hazánkban szükség forradalomra; ha igen, miért; milyen alternatívái vannak ennek, mi történhet a hatalom megragadása után?
1. A forradalom szükségessége és ennek okai
A forradalomnak nem az a célja, és nem is feltétlen szükséges eszköze, hogy vér folyjon, és nem (ön)célja az sem, hogy a NER kiagyalóit és megvalósítóit megbüntessük, bár az utóbbi a folyamat mellékterméke lehet.
Úgy érzékelem, hogy a magyar társadalom, de legalább is a netes-blogos-facebookos társadalom egyre nagyobb része egyetért abban, hogy ezt a Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezett valamit le kell váltani. Kézenfekvőnek tűnik az alkotmányos úton történő leváltás a legközelebbi választásokon.
De ha fel is tesszük, hogy az ellenzék sikeresen leküzdi az ennek útjába emelt mesterséges akadályokat (választói regisztráció, egyfordulós választás, mely utóbbi szvsz sokkal többet árthat magánál a regisztrációnál), és még az a csoda is megtörténik, hogy a mostani ellenzék kerül 2/3-os többségbe, még akkor is ott maradnak a kilenc évre bebetonozott káderek, akik majd elszabotálják a még legésszerűbb intézkedéseket is.
Ezért létre kell jönni egy olyan jogi ex-lex állapotnak, amelyben nem muszáj szentnek és sérthetetlennek tekinteni a bebetonozott munkaszerződéseket (sem). Ilyen pedig csak forradalom útján jöhet létre.
2. Hogyan történjék?
Természetesen nem tartom sem kívánatosnak, sem járható útnak, hogy erőszakos fegyveres felkelés, illetve ezt előkészítő szervezkedés ragadja magához a hatalmat. Erre semmi esély, nincs is aki ilyet szervezzen, és főleg: nincs is szerintem szükség arra, hogy vér folyjon. Ha eredménnyel járna is, nem lehetne róla lemosni az államcsíny gyanúját, ami pedig elszigetelődésre vezethetne Európában.
A megoldást a polgári engedetlenség minél szélesebb körben elterjedésében látom. Polgári engedetlenség például a sztrájk, vagy a földfoglalás is.
Mi történne pl. ha a pedagógusok az elmaradt béremelés miatt országszerte gördülő sztrájkba kezdenének, és addig folytatnák, amíg Hoffmann Rózsa le nem mond?
Vagy mi történne, ha a bérleti lehetőségből jogtalanul kitúrt gazdák nem csak Kajászón, hanem szerte az országban földfoglalásba kezdenének? Lenne elég rendőr, aki megállítsa őket?
Ha majd a polgári engedetlenség oly széles méreteket ölt, hogy az államhatalom ezeken nem bír úrrá lenni, akkor már részben be is következett az exlex állapot. Akkor jöhet majd egy, a nép szemében hitelesnek tekinthető személyekből álló csúcsszerv, Nemzeti Bizottság / Tanács, vagy ilyesmi, amely proklamációban felszólítja a kormányt és az országgyűlést a lemondásra, továbbá a polgári engedetlenségben résztvevőket, hogy támogassák őket, azaz követeljék ők is a parlament + kormány lemondását.
Ha az államhatalmi szervek érzik majd tehetetlenségüket, megindul soraikban az erjedés, kisebb-nagyobb részük előbb utóbb "átáll" a Forradalmi Bizottmány (akármi) oldalára. Lehet hogy a TEK vagy valakik megpróbálnak fegyveresen ellenállni, de ők is érzékelni fogják, hogy a társadalom döntő többségével állnak szemben (különben ld. Líbia).
Végül egy erőszakos, ámbár feltehetően vértelen aktusra szükség lehet: az Országház és az országgyűlési irodaház (ún. fehér ház) fizikai kiürítésére. De lehet hogy mégsem: maguktól is kiürülnek ezek az épületek, ha lakóik látják, hogy ők már csak a falakon belül urak, az országban már nem...
3. A forradalmi központ feladatai
Bár mindig is vitatható, hogy egy "közfelkiáltással" meghatalmazott országos csúcsszerv, illetve annak rendelkezései tekinthetők-e legálisnak és alkotmányosnak, a jelenlegi rendszer lebontására nincs más lehetőség, mint hogy kinyilvánítsák az ún. Alaptörvény, valamint a demokratikus megújulás akadályát képező jogszabályok érvénytelenségét. (Ennek szándékát még a hatalom megragadása előtt publikálni kell, hogy további tömegek álljanak e csúcsszerv mellé). Talán még az "unortodox" gazdasági-szociális intézkedések egyikének-másikának eltörlése, illetve rendeleti kiigazítása is fontos lehet (rokkant-nyugdíjak!).
Továbbá szükség lehet új, törvényerejű rendeletek alkotására is (hogy milyenekre, azt döntsék el a nálam okosabbak :)).
Mindenesetre nyitva kell hagyni a lehetőséget, hogy ezeket a rendeleteket egy demokratikusan választott parlament eltörölhesse-megváltoztathassa-továbbfejleszthesse. Ennek érdekében választásokat kell kiírni.
Például az alábbi szabályokkal:
- regisztráció nincs
- kopogtatócédulás jelölés nincs. Minden bejegyzett pártnak joga legyen választókerületenként egy jelöltet állítani, ahogy ez bejáratott demokráciákban is szokás. A jelölőcédulás rendszer a szavazás titkosságát sérti! (Természetesen több párt is állíthat közös jelöltet.)
- egyéni jelöltek gyűjtsenek bizonyos számú aláírást (tudom, hogy kompromisszum - vagy inkább ne is legyenek egyéni jelöltek?)
- a választás kétfordulós, de csak a két (és nem három) legerősebb jusson a második fordulóba
- a NER létrehozásában vétkes személyek nem választhatók és a szavazásból is kizáratnak (persze, ennek eldöntéséhez is kell az exlex állapot, mert ha bíróság dönti el, akkor jönnek az ügyvédek, oszt' jó napot!)
- a NER létrehozásában vétkes szervezetek nem jelölhetnek, illetve fel is oszlathatók
(Ezeket a szabályokat nem kívánom kőbe vésni, más megoldás is elképzelhető)
A demokrácia restaurációjának létrehozásának további feladatait majd az új országgyűlés végzi el.
Most tehát, az 1956-os forradalom ötvenhatodik évfordulóján megérett a helyzet egy újabbra. Sajnos. És nem csak a NER lebontása kell ahhoz, hogy ez valóban forradalom legyen, hanem el kell lehetetleníteni azokat az oligarchákat, amelyek már az elmúlt huszonkét évben, ha ugyan nem korábban fölálltak, és amelynek a FIDESZ-es kormányzat csupán politikai-gazdasági előnyökért lefeküdt.
Hajrá pedagógusok, hajrá gazdák, hajrá magyarok!
