1) A közvéleménykutató Csajgaröcsögén megkérdezi János bácsit:
- Kire szavazott Jani bá'?
- Hát a Fideszre.
- Miért?
- Há' hogy ne gyüjjenek azok a migráncsok!
- ... Járt már kínai étteremben?
- Hogy az istennyilába jártam vóna, há' sose vótam én Kínába'!
Először is, szeretnék minden (jogosan) frusztrált ellenzékit erről a helyről felszólítani, hogy hagyják abba a parasztozást és bunkózást, mert innen már csak egy lépés az, hogy "a haza nem lehet ellenzékben". Ismerős, ugye?
Fiatalabbak kedvéért mégis ideírom: Orbán Viktor mondta 2002-ben, miután kiderült, hogy pártja az akkori országgyűlési választást elveszítette.
Nálam akkor ezzel a mondattal ő hitelvesztett lett. Mint demokrata. Mert a demokrata a másik ember döntési jogát közügyekben (már ahol és amennyi jár neki) feltétel nélkül elfogadja. Ha valaki ugyanazt mondja a FIDESZ-szavazóra, amit akkor ők mondtak a ballibekre, az azt jelenti, hogy a csajgaröcsögei János bácsinak ezt az alkotmány alaptörvény által garantált jogát nem fogadja el. Azaz elköveti ugyanazt az antidemokrata hibát, mint Orbán.
Másrészt meg azért sem érdemes mondogatni, mert tényszerűen is csak részben igaz. A tipikus vérfideszes szavazó szerintem nem az aprófalusi csóringer, hanem a nagyközségi-városi hivatalnok vagy kis-közép-vállalkozó. Ha úgy tetszik középosztály (egy része), ha még úgyabb tetszik, kispolgár. Ennek taglalására majd lejjebb rátérek, ld. (3), (4).
Persze őbennük is, a falusi szegényekben és a balliberális-kozmopolita életfelfogású tömegekben is van egy közös: minél később szeretnének meghalni. De biztos nem mindegy nekik, hogyan.
Erre manapság két fő lehetőség ismert:
a) Kórházi félrekezelés (várakoztatás a sürgősségin, túl soká tart a váró lista, fertőzést szedsz össze stb.)
b) Egy sötét sikátorban, vagy akár a falu főutcáján fényes nappal egy migráncs a szívünkbe b...a a bicsakot.
Bár az utóbbi valószínűségét sokkal alacsonyabbnak tartom, de azt beismerem, hogy ez a részemről csak egy becslés, másnak pedig lehet egész más valószínűségű becslése. Teszem hozzá, a bicska ilyen célú használatához nem szükséges migráns(ok) jelenléte, más(ok) is megteszi(k).
Tudatában annak az összefüggésnek, hogy pénz mindig arra van, amire akarják, az egészségügy finanszírozása alapvetően politikai kérdés, és aki ezért az ágyban, párnák közötti (nemritkán valóban lassú és fájdalmas) halált véli szörnyűbbnek, az a kormánypolitikával lesz elégedetlen, és az ellenzékre szavaz.
Mások a bicskától félnek jobban, ezért a kormánypártra szavaznak.
Ismétlem, mindkét csoportnak joga van eldönteni, hogy melyik halálnemet tartja inkább kerülendőnek. A lényeg az, hogy mindkét csoport fő motivációja a biztonság.
Egyébként a bevándorlástól való félelem motívumai szerintem ennél mélyebbek, erre majd később visszatérek.
2) A Nagy Választóvonal sem Budapest határa, hanem, ha lehet egyáltalán földrajzi összefüggést felállítani, akkor a városok és községek határa. Nagyobb városban több volt az ellenzéki szavazó, kisebb városban kevesebb, falun még kevesebb. A választási térkép narancssárga vagy egyéb színe attól is függhetne, hogy a választókerületen belül mennyi az urbánus és rurális lakosság aránya. De mivel ezek határát úgy húzták meg, hogy összekeverjenek városi és vidéki területeket, majdnem minden narancssárga lett.
A politikai választóvonalnak pedig a Jobbik is a jobb oldalán van, ezt ne felejtsük el! (már ha van értelme egyáltalán még valami bal-jobb felosztásnak)
3) Véleménybuborékok. Ellenzéki szimpatizáns vagy? A szomszédod is? Mi a foglalkozása? Valami kisiparos? Nem kell akkor a fél falut/várost/járást megvesztegetnie, hogy űzhesse az ipart? Ha hatalomváltás lesz, lehet majd elölről kezdenie a lepaktálást az új hivatalnokokkal. Akkor ő most immár kit válasszon? És ha megkérdezed, hogy miért a FIDESZ-t, akkor ezeket beismerje? Ha csak nincs irántad valami extra nagy bizalma. Különben egyszerűbb letagadnia, mint magyarázkodnia.
(A másik lehetőségre, a Kubatov-lista-gyarapító szándékra már gondolni se merek.)
4) Az előbb említett külvárosi-kertvárosi-kisvárosi-nagyközségi autószerelőkön és műkörmösökön kívül van itt más is.
Valamikor 1980 táján beszélgettem egy kollégámmal, aki egy akkor 50 körüli, bevallottan konzervatív felfogású, vallásos katolikus, művelt és tanult informatikus volt, és szóba került az ősi kérdés, hogy a kapitalizmus vagy a szocializmus-e a jobb dolog. Abban egyetértettünk, ha Magyarországon a kapitalizmus megmaradhatott volna, akkor közel olyan fejlettek volnánk, mint Ausztria. De - mondtam én - akkor munkanélküliség is lenne (utalnék most a fent már említett biztonságra mint politikai szempontra avagy célkitűzésre). Erre beszélgetőpartnerem azt felelte: "Aki [Nyugat-Európában] akar dolgozni, az talál munkát". (sic)
Ezt nemigen hittem már akkor sem, de ami a lényeg: művelt informatikus, nem holmi médiaárnyékolt területen éldegélő szántóvető, vagy feltörekvő jómódú kisvállalkozó.
(Az egy másik dolog, hogy a rendszerváltás módszerváltás óta eltelt időben a mai magyar valóság mintha az én kételyeimet igazolná.)
De nincs messze ez attól, hogy "Akinek nincs semmije, az annyit is ér".
Pár évvel később egy folyóiratcikkben (magyar nyelvű nyugatnémet kiadás, ámbár nem volt betiltva) olvastam az akkor NSZK-beli szoc-segély-rendszerről. Abban az állt, hogy munkanélküli-segély csak egy évig jár, utána nagyon rossz lesz, mert a segély helyett csak "munkanélküli-pénzt" kapnak, ami az utolsó fizu 50 százaléka. Nem tévedés, ötven! És most vessük össze a mai magyar átlagbér 50 %-át a legendás 22800 forinttal! Na ugye?
Ja, hogy aki lúzer, az haljon éhen? A feltétel nélküli alapjövedelem f...ság?
Nem veszem biztosra, hogy hajdani informatikus kollégám adott esetben megtagadta volna a szolidaritást egyes rászorulóktól, ha valaki diszkréten az orra alá dörgöli bajukat. De az ilyen "biztos talál munkát" kijelentés ideológia lehet azoknak, akiknek Lázár János előbb idézett szavai bejönnek, és bizony sokan gondolkodnak így. Nekik a szociálliberális duma csak "szociális demagógia", és ezért idegesítő.
5) A német társadalom már 100 évvel ezelőtt is a világon az egyik legcivilizáltabb, legkulturáltabb és legpolgárosultabb volt. És aztán 1933-ban mire is szavaztak?
Igen, azt is egy gazdasági válság előzte meg, és még nem volt vége. Ha a németek akkor úgy, akkor mi, magyarok most miért máshogy? Ja, hogy a nácizmus történetéből levonható lenne bizonyos tapasztalat? Merthogy a történelem az élet tanítómestere volna ugyebár... Mit számít? Történtek errefelé másféle tapasztalni valók is. Bőven. És adjuk ehhez hozzá még azt, hogy "annyit is ér", meg hogy "dögöljön meg a szomszéd tehene is"! Az eredmény a FIDESZ politikája illetve az ahhoz való vonzódás.
6) Az előbb ígértem, hogy a migráncspara - szigorúan csak szerintem létező - mélyebb okaiba is belemegyek.
Előrebocsátom, nem vágyok történészi babérokra, ezért csak olyan dolgokat írok le, amik többé-kevésbé mindenki, de legalább is sokak számára közismertek.
A kulcsszó: Trianon. Vagy inkább Trianon-II.
A mese szerint 895-ben jöttek a honfoglalók, és betelepültek a lakatlan Kárpát-medencébe. A lovasnomádok a hegyes-völgyes területeket kihagyták, ahova aztán más népek települtek (bocs: amelyeket más népek teleszültek), szép lassan megváltoztatva ezzel hazánk etnoföldrajzi arculatát.
A valóságban éltek itt más népek, bár ezek nem alkottak szervezett államokat (a Dunántúl volt egyedül valami frank őrgrófság vagy hűbéresség). Mindennek ellenére nem nevezném gyarmatosításnak a honfoglalást, mert nem az Etelközi Nagy Magyar Birodalomhoz csatolták valami külbirtokként, hanem az etelközi hazát felhagyva költöztek (avagy migráltak) ide. A magyarok a síkságokon telepedtek meg, később az ott élő más népek (jászok, avarok, szlávok stb.) a magyarságba asszimilálódtak. A hegységek ritkán lakottak voltak, de oda magyarok nem települvén, az asszimiláció nem, vagy csak sokkal lassabban zajlott le.
De mindegy melyik változat az igaz, a lényeg, hogy később a románok, ruszinok és szlovákok az alig lakott hegyvidékeken találtak helyet, és ott zárványt alkotva túléltek, miközben a besenyők és a kunok lovasnomádok lévén az Alföldre mentek, és később a magyarságba olvadtak.
Na de azok a hegyilakók... (+ később a nem hegylakó szerbek) mit is tettek? Bevándoroltak, hogy aztán a XX. század elején kiszakadjanak a Magyar Haza testéből. Bár migrálásuk idején aligha volt ilyen szándékuk, de a migráció és a jóval későbbi szeparatizmus között látható az összefüggés - még hacsak annyi is, hogy ha nem telepedtek volna oda, akkor nem lett volna kiknek elszakadniuk.
A félelem tárgya tehát az, hogy ezek a mostani migránsok, ha itt letelepedhetnek, akkor előbb-utóbb zárványokat képeznek, és pár évtized vagy évszázad múlva ki akarnak válni az országból. Ezt alá is támasztják olyan eltúlzott nyugat-európai példákkal, hogy ott már mecsetek és iszlám iskolák vannak.
Bár arab nyelvű szomszédos ország nincsen, de egy Boszniai-Szlavóniai Iszlám Köztársaság simán elképzelhető a térképen, magába foglalva Horvátország keleti felét és a Dél-Dunántúl egyes részeit.

Sokáig hittem azt, hogy a FIDESZ propagandája csak "kóbor apácák megtévesztésére" szolgál, és akként eredményes. De már rájöttem, hogy a párt politizálási stílusa (nem csak propagandája) a magyar társadalom jelentős része mentalitásának nagyon is megfelel. Az ő felfogásukkal, világnézetükkel, történelmi tapasztalataikkal nagyon is egybevág, amit és ahogyan a FIDESZ beszél. Vagyis ez az ő politikájuk. Bár a FIDESZ, ha szigorúan csak a szavazatok számát nézzük, éppen hogy csak kisebbségben maradt, de ha a Jobbikra leadott szavazatokat is hozzá vesszük, akkor már az eredmény kirajzolja a többséget. (És a Jobbiktól a FIDESZ-hez is előfordulhatott átszavazás, megelőzendő hogy valami ballibsi vigye a választókerületet.)
Ezek közül igazán csak azokra szabad haragudni, akik maguk is a nómenklatúra tagjai, vagy akik jómódúak de igénytelenek (megvan a kábeles vagy tányéros tévéjük, van jó internetjük), és maximum szappanoperákat néznek, illetve a Facebookon lógnak a saját véleménybuborékukban.